A versenypiaci vállalkozások többségénél emelik a béreket idén, ám annak mértéke igencsak széles skálán mozog, van, ahol elhanyagolható a fizetésemelés, és van, ahol igen jól járnak a dolgozók - ez derült ki olvasóink leveleiből, amiket januári béremelési felmérésünk kapcsán küldtek. Léteznek azonban olyan cégek, köztük több száz fős vállalatok is, ahol a munkavállalók jelenlegi ismeretei szerint egyáltalán nem emelik idén a fizetéseket, a járulékcsökkentést a munkáltatók lenyelik. Számos levelet kaptunk állami alkalmazottaktól is, ők szinte kivétel nélkül a kötelező minimálbér-emelés miatt kialakult bérfeszültségre, illetve az évek óta elmaradó béremelésekre panaszkodtak – írja a Portfolio.
Idén januártól drasztikus ütemben emelte meg a kormány a minimálbért (15 százalékkal) és a garantált bérminimumot (25 százalékkal), valamint 5 százalékponttal mérsékelte a munkáltatói járulék mértékét. Az intézkedések hatására és a súlyosbodó munkaerőhiány miatt arra számíthatunk, hogy nagy lendületet vesznek a béremelések idén.
Mivel a legkisebb béreket igen nagy ütemben kellett emelni, ez sok munkahelyen bérfeszültséget szül azáltal, hogy a bérek "összecsúsznak". Bár a járulékcsökkentés minden munkavállaló esetében lehetőséget ad egy kisebb béremelésre, ez a kisebb növelés nem elégséges ahhoz, hogy az előbb említett bérfeszültséget kezelje, ahhoz a magasabb jövedelemkategóriákban is nagyobb fizetésemelésekre lenne szükség. A béremelések ütemétől emellett függ az is, hogy 2018-ban 2, avagy 2,5 százalékponttal csökken-e a tovább a munkáltatói járulék. Ehhez 2017 első kilenc hónapjában 11 százalékos bruttó béremelkedésnek kellene megvalósulnia a versenyszektorban.
Sokféle szektorból és területről, kisvállalkozásoktól és nagyvállalatoktól is írtak nekünk. Az alábbi információk olvasóink leveleiből származnak. Cégnevet csak ott tüntettünk fel, ahol erre külön engedélyt kaptunk.
Az iparban és a gyógyszeriparban adják a legnagyobb emeléseket
A legnagyobb fizetésemeléseket az ipar és a gyógyszeripari technológia területén tevékenykedő cégek adják az olvasói beszámolók alapján.
Kecskemét környékén a Mercedes miatt a beszállító, szolgáltató, alvállalkozó cégeknél 10-15 százalékkal tudják emelni a béreket,
Egy multinacionális, prémium kategóriás autóipari beszállítónál az operátorok, sori dolgozók alapbére közel 30 százalékkal emelkedett, azonban eközben a műszakpótlékokat 15 százalékkal csökkentették, vagyis végső soron 15 százalékos fizetésemelést hajtottak végre
Egy japán autóipari cégnél béremelést és bérkompenzációt is adtak idén, mivel a bérek elmaradtak az ipari átlagtól. Gépészmérnökként 27 százalékos emelést lehetett kapni.
Egy autóipari, azon belül gumiipari termékeket gyártó cégnél minden fizikai és szellemi alkalmazott 7 százalékos emelést kapott.
Egy amerikai nehézipari vállalatnál mérnökként 8 százalékos béremelésben részesült egy olvasónk
A bányaiparban, egy építési alapanyagok előállításával foglalkozó nagyvállalatnál 11 százalékos emelést hajtottak végre
Egy nemzetközi hátterű szivattyúgyártó cégnél 9 százalékos béremelést hajtottak végre, valamint a vállalat termelékenységétől függő, 5 százalékos mozgó béremelést is bevezettek
Egy a gyógyszeripari vállalatok számára termékeket gyártó, német hátterű vállalatnál átlagosan 18 százalékkal emelik a béreket áprilistól, és emellett, a társaságiadó- és a járulékcsökkentésnek köszönhetően egyszeri juttatást is osztanak.
Az osztrák és a szlovák határ közvetlen közelében, Mosonmagyaróváron, az egészségügyi/orvosi technológiai ágazatban, műanyag feldolgozással foglalkozó Nolato-nál átlagosan 7,4 százalékos béremelést hajtottak végre idén, úgy, hogy minden munkavállaló legalább 6 százalékot kapott. Ebből a járulékcsökkentés mindössze 3 százalékos emelésre adott fedezetet. A súlyos munkaerőhiány miatt a nyugat-dunántúli régióban magasabb a bérszínvonal, mint az ország más részein, ezért a kötelező minimálbér-emelések itt jellemzően nem érintik a munkaadókat. Igaz ez a 600 főt foglalkoztató Nolato-ra is, ahol a kötelező minimálbér-emelések bértáblát összenyomó hatása ezért erősen korlátozott.
Egy telekommunikációs eszközök értékesítésével foglalkozó üzletben az alapbért és a jutalékot is 15 százalékkal emelték
Egy német hátterű informatikai nagyvállalatnál a járulékcsökkentést egy 4 százalékos emeléssel építették be a bruttó bérekbe, továbbá a cafeteria csökkenését plusz 15 ezer forintos béremeléssel kompenzálták.
Egy olajipari cégnél 4 százalékos béremelést ajánlottak a dolgozóknak, amit 2,5 százalékos bérkompenzációval egészítenének ki.
Van, ahol alig nő a fizetés
Van olyan a top 3 biztosítócégek között, ahol az informatikusok fizetése nyolc éven át nem emelkedett, és idén is csupán 2 százalékos bruttó fizetésemelést ajánlottak nekik. Olvasónk szerint a vállalatnál az elsődleges szempont a fizetések emelésekor, hogy az alacsony jövedelműek bére emelkedjen, így a magasabb fizetési kategóriákban végül egyáltalán nem emelik a fizetéseket.
A telekommunikációs szektorban van olyan nagyvállalat, ahol tavaly 1,2 százalékot emeltek, és idén semmit, és olyan is, ahol még a bérmegállapodás előtt 2 százalékos emelést jelentettek be, de azóta nem ígértek többet.
Egy többségében fizikai munkásokat foglalkoztató kkv-nál a dolgozók 25-30 százalékát érinti a kötelező emelés, így jelentős a bérfeszültség. A cégnél az 5 százalékpontos járulékcsökkentést a magasabb fizetési kategóriákban is átadják a dolgozóknak, ami körülbelül 4 százalékos bruttó béremelkedést jelent. Ez jóval alacsonyabb a kötelező minimálbér-emelési ütemnél, vagyis a bérek így is összetorlódnak.
Nagyobb cégek között is van, amelyik egyáltalán nem emel idén
Olvasóinktól megtudtuk, hogy
van olyan dél-alföldi fémipari közepes méretű vállalat, ami lenyeli a járulékkedvezményt,
van olyan nemzetközi háttérrel rendelkező, közép-dunántúli autóipari cég, ahol négy éve nem emelték a béreket, és idén sem tudnak róla a munkavállalók,
van olyan a top három utazási iroda között, amelyik nyolc éve nem emelt alapbért,
van olyan alapkezelő a pénzügyi szektorban, ahol 2010-ben emeltek utoljára bért, és idén sem számíthatnak rá a dolgozók,
egy amerikai nagyvállalat budapesti szolgáltató központjában (SSC) sem terveznek egyáltalán idén emelni.
Emellett különböző területeken - informatika, ipar, építőipar, szállítmányozás - tevékenykedő kisvállalkozások dolgozói is többen jelezték, hogy sok-sok éve egy forinttal sem nőtt a fizetésük. Emellett vannak vállalkozások, ahol trükközés céljából papíron alulfoglalkoztatják a munkavállalókat, akik valójában teljes munkaidőben dolgoznak.
Nagy lett a bérfeszültség az állami szektorban
A közgyűjteményi és közművelődési (könyvtári, múzeumi, levéltári, művelődési intézményi és egyéb közgyűjteményi, közművelődési intézményekben) dolgozók komoly bérfeszültségekről számoltak be. A minimálbér- és a garantált bérminimum jelentős emelkedése miatt több esetben előfordul, hogy a középfokú végzettségű technikai dolgozók bére akkorára nőtt, mint a felsőfokú képzettséget igénylő munkát végző, diplomás, akár több nyelvet beszélő alkalmazottak fizetése.
Az állami közlekedési (légi és szárazföldi) ágazatban is feszült a helyzet, az itt dolgozók is az elmaradó béremelések miatt panaszkodnak. A MÁV-nál pénteken indultak a bértárgyalások a szakszervezetek és a vállalatvezetés között, azonban a BKV-ról és a HungaroControlról egyelőre nem hallatunk ilyesmit.
Egy kormánytisztviselőként, vagyis a tavalyi átnevezés óta már állami tisztviselőként dolgozó olvasónk arról is felvilágosított minket, hogy a tavalyi 30 százalékos béremelés a járási kormányhivatalokban az után jött, hogy 2015. július 1-jén és 2016. január 1-jén, két lépésben 30 százalékkal csökkentették a béreket. Vagyis tavaly nyáron lényegében csak visszaadták a korábbi levonásokat. Olvasónk emellett azt is elmondta, hogy januártól az állami tisztviselőktől megvonták a cafeteriát.
Az egészségügyből is érkeztek panaszok. Egy megyei kórházban dolgozó informatikus, aki egyébként több százmilliós, illetve milliárdos projekteket is menedzsel, bruttó 181 ezer forintot visz haza havonta. Emellett az egészségügyi szakdolgozók az alacsony bérekre panaszkodnak, és arra, hogy sokukat nem hajlandóak az egészségügyben alkalmazottként foglalkoztatni, jelentős részük kényszerből vállalkozó. Így viszont a béremelés sem jár nekik. Olvasónk elmondása szerint bruttó 700-850 forintot számláznak ki nekik óránként.
Ezt a statisztika nem mutatja meg
A statisztikai hivatal béradatai alapján jellemzően csak nagy vonalakban tudjuk követni az országban zajló bérfolyamatokat, azok nem mutatják meg a kiugró példákat, sőt, az összes mikrovállalkozás (az 5 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek) kimarad belőle. Márpedig jellemzően pont ezek a kis cégek azok, ahol alacsonyabbak a fizetések, és ahol nehezebb kigazdálkodni a béremeléseket.
Olvasóink válaszai alapján jól látszik, hogy jelentős különbségek adódnak a cégek béremelései között. Vannak nagyvállalatok is, ahol a járulékcsökkentés ellenére sem emelnek, és kisvállalatok, ahol viszont képesek ezen felül is bért emelni (igaz, nem sokkal). A fizetésemelések mértéke erősen összefügg azzal, hogy hol mekkora a bérfeszültség. Ott, ahol sokakat érint a kötelező minimálbér-emelés, a magasabb fizetési szinteken is rendezni kell a béreket. Ott viszont, ahol a kötelező legkisebbnél számottevően magasabb az átlagos bérszínvonal, a munkáltatók (még?) nem szorulnak rá a nagy emelésekre.
Forrás: Portfolio / Szakszervezetek.hu
