Sztrájkbizottságot alakított az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) hétfőn, miután bizalmi értekezletén elutasította az Audi Hungaria Zrt. új ajánlatát - közölte a szakszervezet hétfő este a honlapján.

A tájékoztatás szerint a járműipari vállalat új ajánlata több ponton is elfogadhatatlan a szakszervezet számára, mivel az alapbéremelések több lépcsőben történnének meg, emellett a vállalat az ajánlatból törölte a korábban jubileumi bónuszként már kidolgozott juttatási elemet.

A sztrájkbizottság tájékoztatta az Audi képviselőit a megalakulásáról, egyben jelezte tárgyalási szándékát.

Az AHFSZ még decemberben közölte, hogy elégedetlen a vállalat ajánlatával, amely eredetileg az idei és a jövő évre egységesen bruttó 25-25 ezer forintos alapbéremelést tartalmazott, a választható béren kívüli juttatások keretét pedig 2017-re bruttó 595 ezer forintban, 2018-ra bruttó 620 ezer forintban határozta volna meg. Az AHFSZ ezzel szemben 2017-re és 2018-ra egységesen bruttó 45-45 ezer forintos alapbéremelést, a választható béren kívüli juttatások keretére pedig az idei évre és jövőre is bruttó 650-650 ezer forintot javasolt. Az új ajánlat részleteit ezúttal nem hozták nyilvánosságra.

A jubileumi és lojalitás bónuszt a szakszervezet a vállalattal közösen dolgozta ki a bértárgyalások során. Jubileumi bónusz annak járna, aki a vállalatnál minimum öt évet eltölt. Az elképzelés szerint évenkénti egyszeri juttatás kifizetése minden ott ledolgozott öt évvel bruttó 50 ezer forinttal emelkedne, maximum 300 ezer forintig.  

A lojalitás bónusz a vállalatnál eltöltött első öt év után járna, amely havonta bruttó ötezer forint lenne, és az ott ledolgozott évek múlásával sávosan emelkedne, maximum 20 ezer forintig.

Az MTI kereste az Audi Hungariát, de a vállalat nem kívánt nyilatkozni.

MTI

NFM: egyedi ajánlatot dolgoznak ki a legnagyobb állami vállalatok bérfejlesztésére

A kormány napirendben tartja a közüzemi bérfejlesztés kérdését,  a legnagyobb állami vállalatokra - MÁV, Volán, Posta, állami tulajdonú vízmű cégek - egyedi ajánlatot dolgoztat ki, ennek előkészítő egyeztetési folyamata már megkezdődött - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtökön az MTI érdeklődésére.

Az NFM tájékoztatása szerint elemzik az idei minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés állami tulajdonú gazdasági társaságokra gyakorolt hatásának, a bérfejlesztéshez szükséges forrás biztosításának kérdését.

Hangsúlyozták azt is, hogy a kormányzat közép- és hosszú távú megállapodások megkötésére törekszik a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Az MTI azt követően kérdezte az NFM-et, hogy csütörtökön a Magyar Idők azt írta, szabad kezet kaptak a kormánytól az állami vállalatok vezetői, így saját hatáskörben folytathatják már a napokban az érdekképviseletekkel a bértárgyalásokat. A napi lap úgy tudja: öt állami területen - a vasútnál, a Volánoknál, a postánál, a vízműnél, valamint a rehabilitációs vállalatoknál - a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos megemelése 21-22 milliárd forintba kerül, az összeget szükség esetén az állam fedezi.

A legalacsonyabb bérek megemelése mellett a keresetek összecsúszása miatt szükséges a magasabb bérkategóriákban is fizetést emelni. Erre összességében 60 milliárd forint rendelkezésre álló összeggel kalkulál a kormány, így várhatóan azok sem maradnak ki a bérfelzárkóztatásból, akik már évek óta nem részesültek jelentősebb emelésben - írta a lap.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig közleményben sürgette a kormányzati tulajdonosi döntést a közüzemeknél dolgozók bérfejlesztésének ügyében.

Tájékoztatásuk szerint a versenyszféra szakszervezeti konföderációi és a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek kedden egyeztettek a közüzemek bérhelyzetéről. Az érintett szakszervezetek állásfoglalásukban felszólították az illetékes kormányzati döntéshozókat, hogy még ebben a hónapban hozzák meg azokat az érdemi döntéseket, melyek szükségesek a vállalati szinten kedvező bérmegállapodásokhoz.

„A munkavállalói érdekképviseletek úgy látják, hogy ennek hiányában a vállalati szintű bértárgyalások érdemben meg sem kezdődhetnek, miközben a munkavállalók türelme egyre fogy, munkahelyi konfliktusok közvetlen veszélye fenyeget és a munkaerő elvándorlása folytatódik" - írta az érdekképviselet.

https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/8734-a-keresetek-osszecsuszasa-miatt-a-magasabb-berkategoriakban-is-fizetest-kell-emelni

Sok munkáltató figyelmét elkerülte, hogy az új Munka Törvénykönyve bevezetett egy új jogintézményt, a méltányos mérlegelés elvét. Például megtagadhatja-e az éjszakai műszakot a három kisgyermeket egyedül nevelő minimálbére édesanya? Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd, a Personal Hungary Emberierőforrás Menedzsment Szakkiállítás munkajogi szekciójának vezetője mutatja be ezt a jogelvet.

Az Mt. 6. § (3) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Mit jelent a fenti jogelv a gyakorlatban? Láthatjuk, hogy a fenti elv a „teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során” merülhet fel.

Mikor határozza meg a munkavállaló teljesítésének módját egyoldalúan a munkáltató? Tulajdonképpen mindig, amikor a munkáltató utasításadási jogával él. Pl. beosztja a munkavállaló munkaidejét, rendkívüli munkavégzést, ügyeletet vagy készenlétet rendel el, kiküldetésre küldi a munkavállalót, vagy egy adott feladat elvégzésére utasítja a munkavállalót.

Mit jelent a méltányos mérlegelés elve a gyakorlatban?

A fenti utasításokat a munkáltató főszabály szerint – hacsak nincs pl. eltérő kollektív szerződéses vagy munkaszerződéses rendelkezés – egyoldalúan megteheti. Nem teheti meg azonban azt, hogy az utasításával (a „teljesítés módjának meghatározásával”) aránytalan sérelmet okozzon.

Milyen lehet az az aránytalan sérelem, amelyet a munkáltató – egyébként látszólag jogszerű – utasításával okozhat? Pl. ha a munkavállaló számára nem lehetséges adott munkaidőbeosztás mellett a gyermekeiről gondoskodni, az ilyen sérelemnek minősülhet? Véleményem szerint igen!

Éjszakai műszakban a három gyermeket egyedül nevelő anyuka

Konkrét esetben a három műszakban termelő, több ezres üzem egyik munkavállalója megtagadta az éjszakai műszakban történő munkavégzést. A munkáltató már el is készítette az azonnali hatályú felmondást, amikor kiderült, hogy a munkavállaló nem ok nélkül tagadta meg a munkáltató utasításának teljesítését, hanem erre méltányolható, jó oka volt. A munkavállaló egyedülálló szülő volt, három gyermekéből kettő súlyosan beteg. A beteg gyermekek éjszaka bármikor rohamot kaphattak betegségük okán. A munkavállaló elvált házastársa külföldön élt, szülei több száz kilométerre laktak. A munkavállaló egyszerűen nem tudta megoldani – különösen minimálbér-közeli fizetéséből – más módon, mint személyesen a gyermekei éjszakai felügyeletét.

A munkáltató végül belátta, hogy bár a fenti tényállás első látásra akár azonnali hatályú felmondást is maga után vonható munkavállalói kötelezettségszegésnek „néz ki”, valójában azonban – figyelembe véve a méltányos mérlegelés elvét – a munkáltató követett el jogsértést azzal, hogy a munkavállaló igen jelentős és méltányolandó magánérdekét a „teljesítés módjának meghatározásával”, azaz a munkaidő-beosztás közlésével, a munkavállaló éjszakai műszakra való beosztásával nem vette figyelembe.

Megjegyezzük, hogy a fenti eset rávilágít arra, hogy a még a látszólag „futószalagszerű”, döntések, mint pl. egy egész, akár több száz munkavállalóból álló műszak munkaidőbeosztása is végső soron egyedi, a konkrét munkavállalót érintő döntés jogi értelemben, így célszerű a fenti, méltánylandó szempontokat az ilyen döntéseknél is figyelembe venni.

Különösen érdekes lehet a méltányos mérlegelés elve a rendkívüli munkavégzés, vagy az ügyelet, készenlét elrendelésekor, vagy a kiküldetés kapcsán. Lehet, hogy olcsóbb pl. egy szombat estét is érintő repülőjegyet venni a kiküldetésre utasított munkavállalónak, de ha ez súlyosan sérti családi érdekeit, akkor jogellenes lehet, tényállástól függően.

Szintén felmerül a kérdés ennek kapcsán, hogy például mennyire korlátlanul lehet egy pihenőnapi (némileg leegyszerűsítve hétvégi) rendkívüli munkavégzést elrendelnie a munkáltatónak. Az nyilvánvaló, hogy ennek legalábbis (egyik) korlátja a méltányos mérlegelés elve.

Fontos jogelv a joggal való visszaélés tilalma

A fenti jogelvhez egyébként némileg hasonló, de talán kevésbé szigorú jogelv a joggal való visszaélés tilalma. A joggal való visszaélés egy látszólag jogszerű cselekmény, amely azonban valós célja szerint mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Például a bírói gyakorlat alapján joggal való visszaélésnek minősül, ha a munkavállaló alkoholos befolyásoltságának ellenőrzésére indokolatlanul gyakran kerül sor.

Látható, hogy a joggal való visszaélés tilalma annyiban különbözik a méltányos mérlegelés elvétől, hogy míg az előbbinél tényállási elem a munkáltató ártó szándéka, rosszindulata, úgy a másodiknál ártó szándék nélkül, egyszerű figyelmetlenséggel is megvalósítható a jogsértés.

A törvény szellemére is figyeljen  a munkáltató

Mindenesetre figyeljünk arra, hogy munkáltatói utasításunk ne csak a törvény betűjének, de a törvény szellemének is megfeleljen!

 Forrás: Jobline